Hiába a legdrágább technika a fülkében, ha az információk elvesznek a pendrive-ok, fájlformátumok és a különböző szoftverek útvesztőjében. Szolgáltatóként a mi feladatunk, hogy a káoszból rendszert építsünk, és a nyers adatokból a szántóföldön is működő, kézzelfogható agronómiai döntéshozatalhoz segítsük ügyfeleinket.
A GFFT-struktúra és az adatmanagement körforgása
A precíziós adatkezelés nulladik lépése a rendszerezés. Hiszen a saját számítógépünkön sem teszünk mindent egyetlen mappába, így a gépeken sem érdemes az összes vezetővonalat és feladatot egyetlen táblához rögzíteni. Gyakori probléma, hogy azért nem lehet megkezdeni egy műveletet, mert az adott tábla, pendrive vagy monitor megtelik. Minden a GFFT (Grower/Farm/Field/Task, azaz Gazdálkodó – Gazdaság – Tábla – Tevékenység) hierarchia felépítésével kezdődik. Ez a mappastruktúra a lelke mindennek: ha ez nincs rendben, később sokkal nehezebben találjuk meg a táblákat és egyeneseket, elvégzett feladatokat.
Egyik ügyfelünk azt a rossz példát követte, hogy helyhiány miatt időszakosan törölte a monitorból az adatokat. Később az egyik bérmunkáját kellett bizonyítania, amit szerencsére még sikerült előhívni a monitorból egy lefedettségi térkép formájában, és PDF-ben közölni. Ebben az esetben többmilliós összeg múlt azon, hogy az adat rendelkezésre áll-e. Itt nem bevételt generált az adatok megléte, hanem egy felesleges kiadást előzött meg.
Ezért fontos, hogy pontosan és rendezetten kezeljük az adatokat, és rendszeresen mentsük őket évente, vagy akár a szezonális munkák után egy preferált tárhelyre (felhőbe, külső merevlemezre). A legjobb esetben két külön helyen, hogy meglegyen a redundancia. Még akkor is érdemes ezt megtenni, ha jelen pillanatban nem tart ott a gazdaság, hogy érdemben feldolgozza az adatokat, mert később egy agronómusnak nagyon sokat jelenthetnek.
Nem földtől elrugaszkodott gondolat, hogy egy egyszerű talajművelés lefedettségéből származó magassági térkép alapján – más tényezők figyelembevételével – akár vetési tőszámtervet készítsünk.
A modern adatmanagement egy folyamatos körforgás: tervezés, kijuttatás, visszacsatolás és elemzés.
A táblahatárok anatómiája: Források, konvertálás és nyomvonaltervezés
A precíziós munka alapját jelentő táblahatárok többféle forrásból származhatnak:
- Földmérő által felvett adatok: WGS84 koordináták alapján (ez a legprecízebb megoldás).
- Kataszteri térképekből származó határok: Helyrajzi szám (HRSZ) alapon.
- Géppel felvett kontúrok: A valós munkavégzés során, a traktorral vagy kombájnnal körbejárva a területet.
A nehézség ott kezdődik, amikor a különböző forrásokból származó adatok kiterjesztése vagy koordináta rendszere (EOV) nem egyezik meg a traktor monitorja által elvárt típussal. Ha a formátum nem stimmel, a QGIS térinformatikai szoftverrel vagy a New Holland FieldOps platform segítségével szinte bármilyen nyers fájlt át tudunk konvertálni a megfelelő formátumra, így a gépek zökkenőmentesen tudják fogadni azokat, legyen az ISOXML, CN1 mappa vagy JohnDeere saját formátum. Egy gyors regisztráció után már használatra kész.
Amikor a táblahatár már pontos és a gép számára is olvasható, jöhet a terület optimalizálása. Itt lép be a képbe a Trimble PTx Farmengage, amelynek felületén professzionális szinten lehet nyomvonalakat tervezni. A szoftverrel hibátlan, tökéletesen párhuzamos egyeneseket (A-B vonalak) vagy a terep adottságait lekövető, bonyolultabb görbéket és kontúrokat is kialakíthatunk. Ez a precíz tervezés garantálja, hogy a gépkezelő a legkevesebb átfedéssel, a maximális területteljesítményt hozza ki a gépből.
Hozamadatok:
Sokan alábecsülik a hozamadatok fontosságát, hiszen valóban sok hibával terhelt adatról van szó, de a New Holland FieldOps remek kiindulási pontot nyújt az adatok vizuális megjelenítéséhez – és nem csak New Holland kombájnok esetében. A megjelenítésen túl a jelmagyarázat szerkesztésével akár egyénre szabott elemzéseket is végezhetünk. Bizonyos területek adatait a „Rétegek
elemzése” gombbal külön is megtekinthetjük.
Érdekes felismerés volt az egyik ügyfelünk számára, amikor meglátta, hogy pont a permetező keretszélességének megfelelően volt gyengébb a termés. Az adott területen rosszabbul sikerült a növényvédelem, így a hozam is kevesebb lett. Ebből az apró felismerésből már egyértelmű volt a döntés, hogy optimalizálni kell a permetezőgépet.
Komplex feldolgozás és tanulás: Egy másik ügyfelünk a sokéves hozamadatait szerette volna tervek készítéséhez felhasználni. Számára (és minden mélyebb tudásra vágyó gazdálkodó számára) remek választás a Széchenyi István Egyetem, Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának Precíziós gazdálkodási szakmérnök képzése, vagy az egyhetes mikrotanúsítványt kínáló tanfolyama. Itt a résztvevők a gyakorlatban is megtanulják a szoftverhasználatot és az összefüggéseket.
Költséghatékony indulás: Belépőszinten érdemes megismerkedni a Bayer Climate szoftverrel és az azt támogató csapattal. Ügyfelünk egy egyéves tesztlehetőség keretében egyszerűen létre tudta hozni a műtrágyaszóró terveit. Mivel a gépen csupán egy feloldókód hiányzott a megvalósításhoz, nem kellett többmilliós beruházást eszközölnie. Ez a példa is mutatja, hogy kis lépésekkel, alacsony költségekkel is el lehet indulni a precíziós gazdálkodás útján.
Amennyiben szüksége van a következő apró lépés megtételére, vagy csupán hangosan szeretne együtt gondolkodni a lehetőségekről, keresse bizalommal kollégánkat!
www.agrotec.hu/kapcsolat